Kedden elmentünk az egészségügyi papírjainkat érvényesíteni, mert kell a hivatalos irat a tartózkodási engedélyhez. Nem állítom, hogy könnyű volt, valakinek újra kellett csinálnia az összes orvosi vizsgálatot, súlyos pénzekért. Marcinak a röntgenét kellett újracsinálnia, mert túl kicsi volt, amit hozott (én se értem). Az én röntgenemmel is szívóztak, mert eleinte nem tudtak megnyitni a CD-n, de hálisten ez megoldódott.
Mindenhez sorszámot kellett kérni. Én a 3065-ös voltam, és a regisztráció a 3017-nél járt. Mindenhol annyi fényképet kérnek az emberről, biztos valahol szentélyt állítanak belőlük vagy nem tudom. Kb. 2 óra volt az egész procedúra, és tömve volt az egész terem. Jaj, taxival mentünk, mert a kínai térkép applikációm szerint a 8 buszmegálló másfél óránkba került volna. Itt megsúgom, hogy a hely 6 kilométerre van a campustól, és ez taxival is 20 perc volt. Taxikat nem olyan könnyű ám szerezni, reggel 1 órán keresztül próbálkoztunk vele, hazafelé meg az úttesten csaptunk le egy éppen felszabaduló taxira.
Szerda
Elérkezett a szintfelmérők napja, amitől annyira féltem. Az elmúlt egy évben nem sok hasznos kínai órám volt, rengeteget felejtettem. A tavaszi félév során a saját csoportom nem indult, mert egyedül voltam, ezért egy eggyel gyengébb csoportba jártam, szintentartás végett. Nem sokat ért. Tehát jogosan féltem a mai naptól, mivel a legtöbbet akarom kihozni ebből a lehetőségből, és nem akarom nagyon lentről kezdeni. Próbáltam tanulni is, de erre nem lehet felkészülni.
Az első megmérettetés a szóbeli volt. Mentek a találgatások vajon hogy fognak ennyi embert levizsgáztatni 3 óra alatt, de sorszámok alapján bevezettek egy terembe, ahol több tanárnő ült, és mindegyik feleltetett. Mivel nem sok szóbeli gyakorlás volt eddig órákon, nagyon nehezen értettem meg mit hadar a néni. Túl gyors volt, és kevés idő volt gondolkozni. Nagyon butának és esetlennek éreztem magam. Olvasni viszonylag jól tudtam, három könyvből is kellett olvasnom, gondolom egyre nehezebbek voltak a kötetek. Tele volt olyan karakterekkel, amikkel még nem találkoztam. A legrosszabb az volt, amikor le kellett volna írnom a karaktereket, amiket mondott. Talán hatból egyet tudtam leírni, mivel a többit nem is ismertem, vagy nagyon nehezek voltak. Ebből azt szűrte le, hogy nem tudok írni, én meg elmagyaráztam neki a szitut, amit már fentebb is említettem (remélem valóban azt mondtam és nem valami baromi nagy marhaságot). Persze ahogy felálltam az asztaltól felborítottam a széket és beleakadt a szoknyám, de nem is én lennék, ha nem történt volna ilyesmi. Kiröhögtek, de hát ki hibáztatja őket? Én nem. Valószínűleg ha nem éreztem volna magam annyira megalázva, én nevettem volna a leghangosabban.
A második rész az írásbeli volt, 1 órán keresztül írhattuk. Az első oldalon rögtön nem tudtam semmit, tele volt ismeretlen szavakkal, karakterekkel és nyelvtannal. Amikor közölték, hogy 10 perc van hátra, még nem kezdtem hozzá az utolsó két laphoz, amiken egy bazihosszú olvasási feladat és egy 250 karakteres fogalmazás volt. Pont be tudtam fejezni, a fogalmazásra is írtam egy bekezdésnyit, de összeszámolva a teszt 44 százalékát élből nem tudtam megoldani, és a maradék 56 tetemes része is hibás szerintem. Remélem meglesz a 3-as csoport. Szombaton kiderül.
Ráadásul úgy volt, hogy mától lesz netem. Nos, a wifi jelszó generálása igen fifikás a kínaiak szerint, fél napig tart. Ráadásul hiába kapod meg, nem működik…A mi koliszobánk ugyanis MÁR nem esik bele a wifi hatáskörébe, de csak a mi részünktől. Reklamáltunk, azt mondták holnap megszerelik, de hiszi a piszi, már ott tartok, hogy szívesen elküldenék mindenkit a francba, ha tudnék normálisan kínaiul. Lehet így is megteszem, de mi ebben a móka, ha nem értik??
Este Min mondta, hogy talált egy jó éttermet. Nem volt még ott, de elindultunk megnézni. Érdekes módon a kínai és az angol nyelvű menü között óriási árkülönbségek voltak, úgyhogy a végén bementünk a legputribb kinézetű kajáldába, amit otthon az ÁNTSZ rég bezáratott volna. Gombóckákat rendeltem, nagyon finom volt, 10 darabot kaptam 4 yuanért, ami kb. 160 forint. Esküszöm eddig ez a hely volt a legjobb az összes közül, ahol jártunk.
Comentarios