Ma hajnalban keltünk, hogy odaérjünk a két napon át tartó regisztrációra, és letudjuk, amint csak lehet. Ha valaki eddig azt hitte, hogy Kínában simán megy a dolog, akkor ki kell ábrándítanom: senki nem tud semmit, mindenki mást mond, és nem beszélnek angolul.
Sorban állás nincs, tömeg van, és majd valaki sorra kerül. Már aláírtunk egy papírt, tovább haladtunk egy teljesen másik asztalhoz, ahol a regisztráció folyt, odahajítottak nekünk egy stóc regisztrációs nyomtatványt, amit mindenki gyorsan kitöltött. Igen ám, de rosszat kaptunk, úgyhogy egy másik nyomtatvánnyal kezdhettük az egészet elölről. Ezután következett a tömeg, amit leginkább egy tölcsérhez tudok hasonlítani: hiába egy emberhez állunk sorba, mindenki olyan közel áll, ahogy lehet, és az emberek lökdösik egymást, hogy ők következzenek a sorban, a tölcsér szájában. És a legjobb ebben, hogy nem kínaiakról beszélünk, hanem elvileg értelmes diákokról.
Szerencsére fű alatt mindig előre somfordáltam. Megkaptam a szintfelmérőhöz szükséges sorszámot, elvették a szükséges papírokat, kaptunk egy kiskönyvet, amiben le van írva minden tudnivaló. A bankszámlát ők intézik, ami azért jó, mert annyival tovább fog tartani, mire ösztöndíjat kapunk, nem sietik el a dolgokat. A wifiről mindenki mást mond, volt olyan verzió, hogy hetedikén lesz wifi, volt olyan, hogy nyolcadikán, a legutóbbi információnk szerint viszont szerda és péntek között lehet rá regisztrálni. Viszont a diákigazolványt, ami mindenhez –így a wifihez is – kéne, nem kapjuk meg, csak jövő héten, 14-e után. Nem tudnak normális felvilágosítást adni a biztosításról, igazából semmiről. Mindenki azt mondja, hogy a tanárt kell megkérdezni, de honnan tudhatnánk, hogy ki a tanárunk?!
A reggeli fáradalmakat kipihenő szundi után visszamentünk több válasz reményében. Reggelhez képest csak annyi változás volt, hogy a helyi egészségügyi szolgálat kitelepült, aminek nagyon megörültünk, mert így nem kellett volna eltaxizni az eredeti helyig. Tőlük be kell szerezni egy doksit a tartózkodási engedélyhez. Persze mindenkinél találtak hibát, valakinek újra kell csinálnia az összes vizsgálatot, valakinek csak néhányat. Marcinak például azt mondták, hogy túl kicsi a tüdőröntgenje, ezért újra kell csinálnia. Nekem csak annyi baj volt, hogy a számítógépen nem tudták megnyitni a CD-n lévő tüdőröntgenemet, ezért meg kell próbálnom a központban. Remélem meg tudják nyitni és nem szívóznak velem. Valaki azt is kiderítette, hogy a tartózkodási engedély 800 yuan, ha 365 napig, és 400 yuan, ha 364 napig vagyunk az országban. Kezd elfogyni a pénzem, plusz nem tudom mikor kapunk ösztöndíjat, így kezdek kicsit aggódni. Nyolc darab útlevél fotót hoztam magammal az ügyintézésekhez, erre még nyolcat kellett csináltatni.
Holnap reggel hajnalban indulunk elintézni az egészségügyi dolgokat, remélem nem szívóznak velünk. A taxi mellett döntöttünk, hátha annak nem egy óra lesz megtenni 6 kilométert.
Comments