Eltelt az első hónapom Kínában, eddig minden rendben. Megírtam az első tesztemet egy egész könyv anyagából, egész jól sikerült, nincs okom panaszra. Megkaptuk az ösztöndíjunkat is, így már amiatt se kell többé aggódni. Megünnepeltem az Őszközép ünnepet a hömpölygő tömeggel, és átestem egy hét szüneten. Mivel a tartózkodási engedélyünk folyamatban van, nincs útlevelünk, ezért egy hivatalos irattal helyettesítették, ami felhatalmaz az utazásra a városon kívül is. Természetesen a miénket nem tudták normálisan kinyomtatni, ezért az egy hetes szünet alatt nem hagyhattuk el a helyünket. Szerencse, hogy Hangzhou bővelkedik látnivalókban.
Felfedeztünk új helyeket, találtunk új könyvesboltot, bevásároltunk a Decathlonban – háromszor. Kellett túracipő, ez-az, meleg holmi, és újra szerelmes lettem a Decathlonba. Reklám vége. Vettem még kínai nyelvű malackás képregényt, néhány rajzolós könyvet, és a bakancslistámról kihúzhatom a jádét, ugyanis sikerült beszereznem egy nyakláncot! Hiába kérdeztem az eladót, hogy ez milyen állat, szokás szerint nem értettem a választ. Annyit értettem, hogy a sárkány egyik fia. Napok teltek el, több embert is megkérdeztem, mire bármilyen nyomon el tudtam indulni. Több órányi szörfölés után megtudtam, hogy egy Pixiu figuát vettem (a kép illusztráció, én nem tudtam hasonló képet készíteni):
A Pixiu (másnéven Pi Yao vagy Bixie) egyike a kínai kultúra öt fő állatának a sárkány, főnix, teknős és kylin mellett. Több ábrázolása is ismert: a hagyományos Pixie-nek sárkány feje, ló teste és kylin (bármi is legyen az) lábai vannak, lehet szárnya, de nem mindig. A képen látható medál Pixiu-nak sárkány feje és oroszlán teste van, az változó, hogy van-e szarva, szárnya. A neve elvileg azt jelenti, hogy távol tartja az ártó szellemeket. Erős és vad állat, ami a Mennyek kapuját oltalmazza az ártó szellemek és démonok ellen. Boldogságot, jó szerencsét hoz az embereknek, hűséges a gazdájához, ezért is szeretik a kínaiak magukon hordozni az ártó szellemek, betegségek ellen. A Sárkány királynak a mondák szerint kilenc sarja van, ám ezeknek a listája hagyományonként eltérő. Van olyan hagyomány, ahol a Pixiu nem tartozik bele, de van olyan is, ahol ő a kilencedik kölök. A mitológia szerint a Pixiu főként arannyal, ezüsttel és ékkövekkel táplálkozik, és régen a Jáde Császár kegyeltje volt, egészen addig, amíg egyszer becsinált a Császár otthonába, mert túl sokat evett. A Jáde Császár dühében rávágott a Pixiu seggére, amitől annak ánusza örökre összezárult, így már nem tud üríteni, csak nyeli a sok csecsebecsét. Ezért a Pixiu a gazdagság szimbóluma is.
Az időjárás belerondított a terveinkbe, mint Pixiu a Jáde Császár kérójába, napokon át hol esett, hol szitált az eső. Még szerencse, hogy a Decathlonban vettünk vízhatlan felszerelést. Egyik reggel elindultunk a Xixi National Wetland Parkba, ami a campustól nincs olyan messze. Leginkább az otthoni Skanzenhez tudnám hasonlítani, az itteni park is több falu életét hivatott bemutatni, csupa zöld környezetben. A park 1150 hektárnyi területen terül el, a helyén fekvő korábbi falvakból lett kialakítva. Sikerült némi kedvezményt kicsikarnunk a diákigazolványunkkal, és egy hajókázásra is befizettünk, amit ennyire élveztünk:
Nem értettünk szinte semmit az idegenvezető hadeválásából, de a kilátás mindenért kárpótolt. Amikor kiszálltunk nem tudtuk hol vagyunk, mert nem kaptunk térképet a jegyek mellé, itt úgy tűnik mindent külön kell kérni. A kis falvak tele voltak kis ingyombingyom szuvenír üzletekkel meg kifőzdékkel, amit eddig is mindenhol láthattunk (ilyen selyem, olyan legyező, amolyan kacat…), az egyetlen újdonság szerintem a gyöngy üzlet volt. Csalódott voltam, hogy lényegében csak egy újabb shopping lehetőségről volt szó, de azért csatlakoztunk a szelfibot-birtoklók táborába. Közben az eső is eleredt, annak ellenére, hogy aznapra nem jósoltak csapadékot. Innentől kezdve végig esett, és olyan párás lett a levegő, hogy szinte nem lehetett semmit látni a természetből.
Sokáig barangoltunk, hátha látunk valami érdekeset, de néha igencsak Jurassic Park hangulatom lett az elhagyatott épületek és lezárt utak miatt. Végre találtunk egy múzeumot, ami kellemes csalódás volt, de a kilátóra már drága lett volna felmenni. Összességében azt gondolom, hogy a hajókázáson kívül nem érte meg az árát ez a park, de azért adok neki még egy esélyt egy másik évszakban.
Azóta csak esik és esik, egyre hűvösebb van. Egyik nap végre futottam is, de persze elkapott az eső és jól eláztam. A szünet véget ért, ezen a héten szombaton is lesz tanítás, reggel 8 órás kezdéssel.
Comentarios